New York City - Híres helyek

 

Time Square

Ez a Times Square, NY egyik legérdekesebb, legpörgősebb, legaktívabb része. A Time Square tulajdonképpen egy háromszög alakú terület, amelyet a Broadway, a 7. Ave és a 42. str. kereszteződése határoz meg. Az 1800 években a szállítókocsik és raktárak központi helye volt, és akkor még Long Acre Square-nek hívták. Ezt a nevét A Times Building-ről kapta, ami a The New York Times napilap szerkesztőségének adott helyet. A környék első színháza, a Metropolitan Opera House a Broadway és a 40. str. sarkán 1893-ban nyitotta meg kapuit, ami a színházi negyed kialakulásának első lépése volt. Az 1920-as években jelentek meg az első villogó fényreklámok, gigantikus cigaretta hirdetések és egyebek, és alakították át a tér atmoszféráját. Az első mozgó elektromos reklám 1928-ban jelent meg. Az 1970-es évekre a legtöbb régi mozipalotát felváltották az üveg felhőkarcolók, melyeknek irodaház funkciójuk volt. 1993-ban a Time Square felújításon esett át, és így visszanyerte az eredeti státuszát, azaz ismét a város fő szórakoztató központjává lett.
Time Square 1


A tér másik vége.
Time Square 2


A 42. utca kereszteződése.
Time Square 3


Reklámok a Time Square-en.
Time Square 4


A mozgó reklámok arzenáljából egy érdekes darab.
Time Square 5


A tér egy másik nézete.
Time Square 6


A Nasdaq épülete és kijelzője a Time Square-en. Az egész sarokmegoldás egy kijelző, ahol folyamatosan futnak körbe az adatok az éppen aktuális részványárfolyamokról.
Time Square - Nasdaq


A Paramount Building épülete a Time Square-en.
Time Square - Paramount


Zsófi és Andris a Time Square-en.
Time Square - ketten


Andris a Time Square-en egy gigantikus autóreklám árnyékában.
Time Square - Andris


Zsófi és a Time Square
Time Square -Zsófi


A 42. utcában egymást érik a musical színházak. Ez az igazi szórakoztató negyed. Természetesen rengeteg a bolt, étterem és mozi is.
Time Square - 42. utca-1


Az utca egyik másik nézőpontból.
Time Square - 42. utca-2


Andris a 42. utcán
Time Square - 42. utca-3


Robin Williams show plakátja a 42. utca környékén.
Time Square - 42. utca


Fifth avenue

A híres 5 th Avenue, amelyen számos híres épület található (Flatiron Building, Empire State Building, Plaza Hotel, Metropolitan Museum). Ez az utca észak-déli irányú, és a Central Park keleti szélénél hussan el. Most éppen a Central parkhoz közeli részén sétálunk, ahol egymást érik az elegánsabbnál drágább boltok.
5 th Avenue


Az utca egy délebbi részén készült ez a fotó.
5 th Avenue


Itt jártam.
5 th Avenue - Zsófival


Wall Street - NY Stock Exchange

Az ott egy Zsófi, a Broad str-en, háttérben a Wall str. kereszteződésével és a tőzsde épületével a nagy amerikai zászlóval. Az épület 1903-ban készült el, és mondhatjuk, hogy a világ üzleti életének egyik legfontosabb színhelye. A NY-i tőzsdét 1792-ben alapította egy 24 brókert számláló egyesület, azóta a tőzsde 1366 tagot és több mint 2860 USA és nem USA-beli résztvevő céget számlál. 2000-ben egy átlag napi kereskedés során 1041 millió részvény cserélt gazdát ami kb 43,9 milliárd dolláros forgalomnak felel meg.
Wall str - Tőzsde épület - 1


Itt láthatjuk közelebbről a fő homlokzatot, a Wall street és a Broad str. kereszteződéséből.
Wall str - Tőzsde épület - 2


The New York Stock Exchange.
Wall str - Tőzsde épület - 3


Ez már a Wall str. akar lenni. Ezen a környéken (A Manhattan félsziget délkeleti csücske) vannak a legmagasabb felhőkarcolók - naná.  Andris információi szerint az utca közvetve a hollandokról kapta a nevét, ugyanis először holland bevándorlók foglalták el a mai Manhattan sziget déli csücskét, és mivel 3 oldalról víz veszi őket körül, építettek egy jó nagy falat a szárazföld felől - védelem céljából. Csakhogy pórul jártak, mert az angolok a víz felől érkeztek, amire ők nem voltak felkészülve. Ezért őket jól elkergették, és így lett az utca neve Wall str.  NY ezen részét szokás New Amsterdam-nak nevezni.
Wall str -1


Utcakép a Wall str. környékéről.
Wall str - 2


Utcakép.
Wall str - 3


Utcakép.
Wall str - 4


Utcakép.
Wall str - 5


Itt ott még felfedezhetőek a régi Manhattan nyomai az üzleti negyedben is. Bár nagyon aranyosak ezek a házak, de a tendenciát elnézve nem sok jövőt jósolok nekik.
Wall str - 6


Egy régi ház - és egy sarokkialakítás a Wall str-en.
Wall str - 7


Utcasarok.
Wall str - 8


World Trade Center

Itt állt a World Trade Center, 1970 decemberétől 2001 szept. 11-ig. Mi már sajnos nem láthattuk ezt a hatalmas ikertornyot, amelynek tornyonként külön irányítószáma volt NY-on belül (!). A hajdan 110 emeletes toronypár egy 16 hektáros területen állt, és a világ legnagyobb irodaháza volt. A terület egésze le van zárva, és csak bizonyos helyeken engedik a betekintést. A környező épületek közül is sok megsérült, több még mindig le van függönyözve és egyenlőre szellemházak. A WTC a Manhattan félsziget délnyugati csücskén állt, számos metrómegálló sem működik a katasztrófa óta. A terület környékén már nem lehet port, romokat, stb látni, most az egész úgy néz ki, mint ha most kezdtek volna neki egy nagy épület alapozásának. De az időnként látható elgörbült betonvasak, és a közelben lévő Trinity templom kerítése végig van tűzdelve az emlékezés virágaival.
WTC volt területe


Ez a fotó a hajdani WTC közelében készült.
WTC környékén


 

Brooklyn Bridge

Ez a Brooklyn Bridge, NY leghíresebb hídja, amely a Manhattan félsziget délkeleti csücskét köti össze Brooklyn városrésszel. A híd 14 év építés után 1883-ban készült el, és az első híd volt, ami átívelte az East Rivert. A két neogót kialakítású tartópillérhez acél kábelszerkezet kapcsolódik, ez a konstrukció úttörőnek számított az építése idején. A híd kétségtelenül a világ legszebb hídjaihoz tartozik, és számos amerikai művészre gyakorolt hatást: Walt Whitman, Thomas Wolfe, Joseph Stella, de a filmrendező Steven Spielberg is innen merítette az AI-ban szereplő híd formáját.
Brooklyn Bridge - a hajóútról-1


Közelítünk a hídhoz.
Brooklyn Bridge - a hajóútról-2


A gótikus pillér.
Brooklyn Bridge - a hajóútról-3


A híd tövében.
Brooklyn Bridge - a hajóútról-4


Úgy gondoltuk, hogy kihagyhatatlan, hogy átsétáljunk a Brooklyn Bridge-en, természetesen Manhattan felé. Fogtuk hát magunkat, és átmetróztunk Brooklyn-ba, majd ott kisebb keresgélés után megtaláltuk a hídra felvezető gyalogos utat. Sajnos az idő nem volt a legjobb, szemetelő esőben sétáltunk, így a várost nem láttuk elég jól. De azért így is tetszett a dolog...
Brooklyn Bridge - séta Manhattan felé-1


A város és a híd.
Brooklyn Bridge - séta Manhattan felé-1


Közel az első pillérhez. Érdekes kialakítású volt a gyalogos szint. Az autók egy szinttel lejjebb közlekedtek, és a gyalogos szint mintha utólag épült volna a híd áthidaló szerkezetére, a két, egymástól elválasztott autósáv közé, gyakorlatilag a víz fölé. A gyalogos járda fa járófelületű, tehát a rések között átlátni a folyóra.
Brooklyn Bridge - séta Manhattan felé-3


A pillér és a kábelszerkezet.
Brooklyn Bridge - séta Manhattan felé-4


Zsófi és Andris a hídon.
Brooklyn Bridge - séta Manhattan felé-5


A pillér - alulnézetben.
Brooklyn Bridge - séta Manhattan felé-6


A pillér - méginkább alulnézetben.
Brooklyn Bridge - séta Manhattan felé-7


NY city tornyai a kábelhálón keresztül.
Brooklyn Bridge - séta Manhattan felé-8


Város a párafüggönyben.
Brooklyn Bridge - séta Manhattan felé-9


Park Avenue

Eszti és Andris a Park Avenue kereszteződésében. Ez egy rendkívül elegáns utca, meglepően széles, középen zöldsávval, és kétoldalon szebbnél elegánsabb luxuslakóházakkal. Woody Allen NY-ja.
Park Avenue - 1


Még egy visszatekintés.
Park Avenue - 2


A Park Avenue-n sétálva, a jellegzetes fedett bejárók alatt.
Park Avenue - 3


Az utca.
Park Avenue - 4


Central Park

Ez a kép a Central Park délkeleti csücskénél készült, tehát a hátunk mögött már a parkot látnánk. A 5 th Ave és a park kezdeténél található a Plaza Hotel. Az épület 1907-ben épült, egy 18 emeletes, acélszerkezetű, francia reneszánszra hajazó épületről van szó. A híres Dakota Ház szintén H.J. Hardenbergh munkája, aki ezt a hotelt is tervezte. A hotel első vendége Alfred G. Vanderbilt volt, és azóta számos híresség fordult meg itt, nagy presztízs ebben a szállodában lakni. 1907-ben a szálló legdrágább szobája 25 dollár volt, manapság minimum 1000 dollár körül lehet ez az összeg.
Pár szó a Dakota Házról is, amelyet sajnos nem láttunk, mert nem tudtuk, hogy hol van, de most már utólag kiderítettem, hogy a Central Park déli részén, csak a nyugati oldalon található. A város első luxusapartmanháza volt az 1884-ben befejezett épület, ami akkor üres telkekkel volt körülvéve, és a korai lakóknak így kilátásuk volt a Central Parkra, a Long Island Sound felé és a beépítetlen Brooklyn-i dombokra valamint a Hudson folyóra. Az épületnek számos híres lakója volt, úgyismint boris Karloff, Leonard Bernstein, John Lennon.
Plaza Hotel


A central park-i fák! Sajnos sok időt nem töltöttünk el benne, általában keresztben rohantunk rajta. A Park a Manhattan félsziget szívében helyezkedik el, hosszan elnyúló formában. A park az első tervezett városi parkja az USÁ-nak, amelyet 1857-ben nyitottak meg. Azóta is fontos, egyedi része a városnak. A park 843 hektár területen helyezkedik el, a déli része (ahol ez a fotó is készült) inkább egy angol tájkertre hasonlít: füves rétek, romantikus, kanyargós utak, hidacskák tarkítják. Az északi része inkább erdőre emlékeztet, de mivel az már Harlembe nyúlik át, nem láttuk. Az építés alatt 4 millió fát ültettek közel 632 fajtából. Valószínűleg ennek a parknak a híján a város lüktetése elviselhetetlen lenne.
Central Park 1


Kanyargós út a parkban.
Central Park 2


Romantikus tavacska a Central Parkban, a háttérben egy Halászbástyára emlékeztető épülettel.
Central Park 3


A Central Park déli szélénél vagyunk, a háttérben látszanak már a parkra néző luxusapartmanházak.
Central Park 4


Nagy rét a park közepén, ahol pl. a Hare Krisnások ugrálnak Woody Allen egyik filmjében.
Central Park 5


Ez a Central Park keleti széle, megyünk a Metropolitan Museum felé, ami a park keleti szélén, a 80. és 83 utca között helyezkedik el.
Central Park 6


Eszti a Central Park keleti szélén.
Central Park 7


The Metropolitan Museum of Art

A Metropolitan múzeum a világ egyik legszélesebb skálájú gyűjteménnyel rendelkező múzeuma. Ezt mi is tapasztaltuk, kétszer is voltunk itt, és csak a töredéket tudtuk megnézni. Több mint 3 millió műalkotásuk van a szobroktól a festményeken át a japán kardokig. Érdekes a kiállításszervezés stílusa: ahol pl. francia barokk bútorokat mutatnak be, ott kastélybelsőt imitálnak hozzá a múzeumon belül, de ha középkori szobrokról van szó, akkor hirtelen egy román kori templom belsejében találja magát az ember. Ez egy kicsit amerikai jellegű, közérthetőbb de szájbarágósabb megoldás, az európai múzeumokra ez nem annyira jellemző.A múzeum több lépcsőben épült, az első, neogót épületrész 1874-80 között, a Fifth Ave felőli klasszicizáló épületszárny 1895-ben, és további bővítések épültek 199-13-ban, az üvegcsarnokok 1975-82 között készültek.
Metropolitan 1


Itt a múzeum tágabb környezetét is látjuk. Az előcsarnok lépcsősora mindig tele van ücsörgő emberekkel.
Metropolitan 2


Andris egy ion oszlop előtt.
Metropolitan -belső tér1


Szoborfolyosó.
Metropolitan -belső tér2


Az egyik legújabb üveg szárnyban óceániai fafaragásokat látunk.
Metropolitan -belső tér3


Ez egy egyiptomi sziklatemplom, ami úgy került az USÁ-ba, hogy egy gátépítés során a víz szintje alá került volna több hasonló templom Egyiptomban, és ezek megmentésére nemzetközi segítséget kértek. Az USA nagy összeggel segítette meg őket, így az egyiptomiak felajánlották, hogy válasszanak egy templomot cserébe (van nekik kelyhük, minek menjenek keresni alapon). Úgyhogy választottak egyet és elhozták.
Metropolitan -belső tér4


Andris a szentély bejáratánál.
Metropolitan -belső tér5


Középkori páncélzatok bemutatója.
Metropolitan -belső tér6


Zsófi egy középkori intarziás szobabelsőben.
Metropolitan -belső tér7


Guggenheim Museum

Ez a Guggenheim Musem, amely néhány utcával feljebb van a Metropolitan-től, a Fifth Avenue másik oldalán. Az épület Frank Lloyd Whright egyik leghíresebb háza, az egyetlen NY-i épülete. A fő kiállítótér egy kb 350 m hosszú spirálisan emelkedő útvonal. Az épület homlokzata vajszínű beton, a középső tér egy üvegkupolával fedett. A fő spirális kiállítótér ad helyet az ideiglenes kiállításoknak (kortárs művészek alkotásai), de a csavaros térhez kisebb, térben leválasztott kiállítóterek csatlakoznak, ahol állandó kiállítás keretében Paul Klee, Wassily Kandindsky, Marc Chagall, Robert Delaunay képeit lehet látni. Az épület hosszas tervezési fázis után 1959-ben nyílt meg. Megjelenése elüt a Fifth Ave épületeinek világától, és így a város egyik legegyénibb és legeredetibb épületévé vált. Amit az ember csak ott járva tapasztal meg: a szokatlan formálás miatt egy kicsit léptéktelennek tűnik a ház, azaz filmekből, képekből az ember sokkal nagyobbnak képzeli el, mint amilyen a valóságban.
Guggenheim Museum1


Sajnos a fotógalériámat - a szokástól eltérően - egy két beszkennelt képeslappal kell megtoldanom, mert a Guggenheimnél készült fényképeim nem igazán sikerültek. Ez egy nagylátószögű esti felvétel az épületről.
Guggenheim - képeslap 1


Szintén egy képeslap a múzeum belső teréről. Felfelé nézünk, középen látjuk az üvegkupolát, és körbe a spirális teret. Azt a nem sikerült fényképektől függetlenül megállapítottam már a helyszínen, hogy ez egy fényképezhetetlen ház.
Guggenheim - képeslap 2


Vissza

Kezdolap

Lap teteje