Mount-Rainier túra 1.

Ez kis mesterséges tó egy kanyarból mosolygott ránk, útban a nagy hegy felé.
Zsófi áll modellt a tározó és a környezö hegyek elött.
A zoom-optika áldásai: a fent látható tavacskát ez a gát tartja a helyén.
Késöbb felfedeztük, hogy a tó mellett van egy camping is, ahol lehet csónakázni, fürdeni (ezt megfelelö elökészítés hiányaban mellözni voltunk kénytelenek), szalonnát sütni és hasonló hasznos dolgokat csinálni.
Ez a tó túlpartja.
Nem igazán derült ki számunkra, hogy ezek bérelhetö csónakok, vagy nem. A távolban, felhöbe burkolodzva a Mount Rainier.
Ez már a nemzeti parkban keszült kép. Nem sokkal a bejárat után van ez a szálloda. Szerencsénk volt, sikerült ár olyan képet készítenünk, ahol a hegy teljes pompájában láttszik. Mind korábban, mind késöbb, felhök takarták el a csúcsot.
Hegy fenyöfákkal
Ez a kis mókus egész közel merészkedett hozzánk, miközben ebédeltünk. Csináltam róla pár fotót. Kis korunkban volt egy ilyen állatunk otthon, de persze ketrecben tartottuk. Itt szabadon él, es rendkívül szemtelen.
Nem tudom a nevét ennek az állatnak, de nagyon kék...
Lesz még sok kép a havasi növenyekröl, de íme egy kis izelítö.
Bazalt szolopok, jelezvén, hogy itt egykor elég más világ volt: a Rainier egy tüzhányó, és bár elég rég tört ki utoljára, távolról se aludt ki teljesen. A kövtekezo nagy hegy délnek, a Mount St. Halen, nem olyan rég tört ki, a modern világ egyik legnagyobb folduszamlását idézve elö.
A völgyben levö patakot egy gleccser táplálja. A távolban látszik a kopár hegyoldal, odáig ér télen a gleccser. Most persze tavasz volt, így a gleccser is visszahúzódott.
Ugyanaz a patak az út túloldalán, felhökkel, es artisztikus alul-exponálással.
A Rainier alulnézetben, felhökkel.