Mount-Rainier túra 2.

Egy kilátóhelyen pózolok. Mögöttem egy mély volgy, a túloldalon meg a Rainier
Zsófi is lefotóztatta magát ugyanannál a kilátónál. Nem látszik a kepen, mert fényképész zsenik vagyunk, de termeszetesen nem mi voltunk az egyetlenek arrafelé.
Ismét megcsodálhatjuk a zoom-optika csodáit. Ez a foto ugyanonnan készult, csak most a hegyoldal van a középpontban. Egy kis gleccser-féle is lattszik a képen.
A kép persze becsapós: a fa sokkal sokkal közelebb van hozzánk, mint akar a hegyoldal, akár a felhök.
A hegyen akkor kezdödött a tavasz, amikor arra jártunk. Mindenféle virágok szegélyezték az utat, amiknek a nevét nem tudjuk, de nagyon szépek.
Itt már felértünk "Paradise"-ba. Így hívják a azt a legmagasabb pontot, ameddig autóval fel lehet menni. Itt aztán van egy nagy parkoló, egy kilátó, souvenir shop, étterem, szálloda, amit akarsz. Es persze, innen indulnak a kiránduló utak koca- és nem annyira koca-turistáknak. Akik meg akarják mászni a Rainier-t, azok is innen indulnak, de az nem egynapos túra, és persze nem nekünk való. Mi megelégedtünk a havasi réten való sétával, a tájban való gyönyörködéssel, és persze a fényképzö kitartó kattogtatásával.
Ez valami füféle lehet, de részletekkel megintcsak nem szolgálhatok.